Csanytelek a Csongrádi kistérségben, Csongrád megye északnyugati részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál - Budapesttől 154 km-re, Szegedtől 38 km-re, Csongrádhoz 15 km-re helyezkedik el. A községet keletről a Tisza, nyugatról Tömörkény község, északról Felgyő község, délről Baks község határolja. Területe 34,71 km2. A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. Az ide látogató embereket a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágával, a Tisza folyó pedig szabad strandjával ejti rabul.
Forrás: KSH 2011.

Történeti áttekintés

A földrajzi fekvés volt a legfőbb ok, hogy a történelem előtti kor emberei állandóan lakóhelyül választották Csanytelek területét. A Tisza kifogyhatatlan halbősége mindig biztosította élelmüket. A királyság megalapításától kezdve a koronauradalmakhoz tartozhatott, amelyeknek központja Csongrád vára volt. A vidék lakossága már Szent Gellért működése alatt keresztény lett. A királyi birtokkezelés ispán kezében összpontosult, ennek voltak közvetlen alárendeltjei a hajdani halászok. A falu későbbi birtokosa, a garamszentbenedeki apátság, I. Géza királynak köszönheti alapítását. A Bars megyében fekvő monostor egyik birtoka lett Csanytelek is. A nagy távolság ellenére is tulajdona maradt a szerzetes rendnek a XV. század közepéig, valószínűleg a Mátyás király által foganatosított birtokcsoportosításokig. Az apátság alapító oklevelében szerepel először a falu neve Chonu névalakban. A későbbi oklevelek, amelyeket királyaink minden században újbóli megerősítés céljából kiadtak az új birtokosok részére, mindig más formában említik a falut (Chonu, Chani, Chano, Chantelek). Az alapító oklevél nincs meg eredeti alakjában, hanem II. András király 1217-ben átirat formájában újból kiadatta megerősítő záradékkal.
A tatárjárásig jól fejlődött a helység úgy népességben, mint gazdaságilag. A XVIII. század elején már meglévő temploma értékes bizonyíték arra, hogy elég népes hely. A tatárjárás mintha pontot tett volna a falura, a falu élete közel másfél századra elnémult, még 1421-ben is néptelenül álló pusztaság volt. A törökök 1526. szeptember 29-én rabolták ki és égették fel a közeli Pusztaszert. Valószínű, hogy Csany is megsínylette a török garázdálkodást. Egy 1559-es adóösszeírási okirat szerint a falu egy Ali Pir nevű török lovaskatona hűbérbirtoka volt. A község egyik legősibb része -Síróhegy- ebben a korban kapta a nevét. Ugyanis amikor a törökök megálltak pihenni, vérfürdőt rendeztek. Innen ered a "Síróhegy" elnevezés. A Sáry-család 1557-ben Tamás és Albert testvérek hűtlensége miatt elvesztette Csanyt és Sáp falut, de az 1561. évi adójegyzékben mégis az ő nevükön szerepel. A török pusztítások Gyula ostroma alkalmával elérték a falut, amely ezután éveken át pusztán állott. 1602 után Lugassy János lippai kapitány Csanyra telepítette embereit. Lugassy egyetlen örököse, Borbála leánya, 1615-ben Bercsényi Imre neje lett, így Csanyt szintén maguknak vallhatták. A Szendrődön tartott 1649. évi részleges gyűlésen rácoktól lakott falunak van feljegyezve. Csany neve 1701-ben a Bercsényi Miklóstól elkobzott javak között tűnt fel, mint puszta. 1702-ben II. Károly király Csongrád faluval együtt gróf Schlick Lipótnak adományozta. 1804-ben építettek fel egy vályog templomot, a mai elődjét. A ma is álló templom 1842-ben épült a plébániával együtt. Az 1848-as forradalom szele Csanyt is elérte. A szabadságharcot követően a község népessége jelentős növekedésnek indult. Ez részben annak is köszönhető, hogy a környező kisebb településeket idecsatolták (Síróhegy, Vidratorok, Fehértó) melyek közül Síróhegy már a község részévé vált, valamint 1937-re az addig Sövényházához tartozó Dilitor, Dögállás, Oláhállás, Sík és Síróhegy nevű külterületi lakott helyek is.

Közlekedési infrastruktúra

Csanytelek közlekedési helyzete ellentmondásos, megközelítése alsóbbrendű utakon lehetséges. Közlekedés-földrajzi adottságai jók, a legközelebbi transzeurópai folyosóhoz az M5-ös autópályához való csatlakozás lehetősége adott (a kisteleki csomópont 20 km), a fővárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi romániai és szerbiai határátkelők elérhetősége megfelelő, ugyanakkor a legközelebbi vasútállomás 15 km (Csongrád). A folyami hajózásba való bekapcsolódás lehetősége adott, noha a Tisza nem nemzetközi vízi út. A közlekedési infrastruktúra, a létesítmények jelentős részének kiépítettsége, szerkezete, illetve műszaki állapota - túlnyomó többségben - nem megfelelő, s ez korlátozza az adottságok kihasználását. A Csanyteleket érintő, Csongrádi kistérség közúti ellátottsága mind a főközlekedési, mind a térszerkezeti mellékutak szempontjából kedvezőtlen. A kistérségben sem autópálya, sem autóút, sem I. rendű főútvonal nincs. A fő közlekedési tengely az É-D irányú, 4519. számú Csongrád-Felgyő-Csanytelek-Szeged mellékút, amelynek jelentősége a kistérségen belüli kapcsolat, illetve a megyeszékhely elérhetősége tekintetében kiemelkedő. A települést három irányból is meg lehet közelíteni, távolsági és helyközi autóbuszjárattal 36 település érhető el átszállás nélkül. Vasútállomással nem rendelkezik a település, helyi tömegközlekedés szintén nincs.
A közutak műszaki állapota balesetveszélyes, a nyomvályús utak aránya a kistérségben az országosnál rosszabb, elsősorban az elégtelen teherbírású utak nagy aránya miatt. További hiányosságot jelent - elsősorban az autóbusszal jár mellékútvonalakon - az elégtelen burkolatszélesség, és a felületi hibák.

A települési önkormányzati úthálózat kiépítettsége igen alacsony (70%), a megyében a legalacsonyabbak között van, pedig csapadékos időjárás esetén a burkolatlan utak gyakran járhatatlanok. Megjegyzendő, hogy Csanytelek lakott területének nagy része külterülethez tartozik, így a valós a lakott terület úthálózatának kiépítettsége ennél is alacsonyabb. A lakosság 30%-a burkolatlan utak mellett él. A külterületi földúthálózat kezelési, fenntartási, karbantartási feladatait - források nélkül - az önkormányzat látja el. Ez csapadékos időjárás esetén, szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Így a külterületi lakosság és a mezőgazdasági termelés részére nem használhatóak egész évben a földutak.

A település demográfiai helyzete

A település lakónépessége csökkenő tendenciát mutat, ahogyan az ország, a megye és a kistérség lakossága is csökken. A számadatok tükrébenmegállapítható, hogy a nők aránya a férfi állandó népességhez viszonyítva átlagosan 5%-kal magasabb. A népességalakulás tényezői közül a születések száma rendre elmarad ahalálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárul alassú népességvesztéshez. A születések számának hosszan tartó csökkenése, agyermekkorúak arányának csökkenéséhez, az időskorúak arányának növekedéséhez,azaz a népesség elöregedéséhez vezet. Ezt a jelenséget az öregedési index tesziszemléletessé, ami azt mutatja, hogy száz fő 14 év alatti gyermekkorúra mennyi65 éven felüli jut. Ez a mutató 2010. évben volt a legalacsonyabb. Azelöregedés a munkaképes korú lakosság arányának fokozatos csökkenését, azeltartottak arányának növekedését eredményezi. Mindent összevetve kijelenthető, hogy a településlakossága folyamatosan csökken, ezen túlmenően pedig viszonylag kedvezőtlenül alakul a lakosság kormegoszlása is. A népességfogyás legfontosabb okaként elemzésünkeredmnyeként a természetes fogyás folyamatát nevezhetjük meg.

Gazdaságijellemzők

A település gazdasági helyzetét főkéntversenyképessége szempontjából vizsgáljuk. A versenyképesebb gazdaság növeli afoglalkoztatást, a jövedelmeket, az életszínvonalat, így közvetlenülbefolyásolja az itt élők életminőségét. A Csongrádi kistérség nem tartozik amegye versenyképesebb gazdasággal rendelkező kistérségei közé. Csanyteleknekegy ilyen versenyképességi jellemzőkkel bíró környezetben kell versenyképesebbéválnia, ahol a települések adottságai között sem a legelőnyösebbek azadottságai. De bármilyenek is legyenek adottságaink, ezzel kell gazdálkodni, smindent meg kell tenni a település fejlődése érdekében, hiszen Enyedi Györgyakadémikust idézve "a siker fenntartásáértnap min nap meg kell küzdeni - csak a hanyatlás megy magától".  

Vállalkozóiaktivitás

Egy térség gazdasági életében, aversenyképesség alakulásában legfontosabb szerepe a vállalkozásoknak van, azelsődleges tényezője, hogy a jövedelmek a vállalkozásokban keletkeznek, azaz agazdaság eredményessége, a foglalkoztatás és a jövedelmek alakulása döntőentőlük függ. A térség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években alakult át.A régi nagyvállalatokat privatizálták, többségük külföldi tulajdonba került,vagy kisebb gazdasági társaságokká alakult. A településre főleg akisvállalkozások, a kistermelők, a kistérségre a kis- és középvállalkozásokjellemzőek. Ezek egy-két kivételtől eltekintve - nem tudnak kapcsolódni a világérték-lánc rendszeréhez, sem beszállítóként, sem partnerként. A versenyképességegyik jellemzője a vállalkozási aktivitás. Csanytelek vállalkozó aktivitásaelmarad a megyei átlagtól. A településen működő vállalkozások többségemezőgazdasági kényszervállalkozó, hiszen nincs más lehetősége.

Forrás: KSH 2011.

Csanytelek történetét teljes terjedelmében és részleteibenForgóIstván: Csanytelek története a kezdetektől című könyve tartalmazza, mely azalábbi linken érhető el:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Csanytelek/