A község rövid története: 

Csanytelek, az ország leghosszabb faluja, Dél-Alföldön, a Tisza folyó jobb oldalán, a 4519. számú fő közlekedési út mentén, Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométerre fekszik. 
A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. Az ide látogató embereket a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágával, a Tisza folyó pedig szabad strandjával ejti rabul.
A terület már a neolitikum idején is lakott volt. Első írásos feljegyzés Szent István király korából származik, amikor is 1036-ban egy adománylevél a bakonybéli apátságnak adományozta a faluhoz tartozó Landor (Nádor) tavat. A község neve először Chonu alakban a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1217) tűnt fel. A település a 15. századig egyházi birtok volt, ahol az itt élők számára a Tisza és a környék halban gazdag tavai jelentették a megélhetést. A tatárjárás és a török hódoltság idején a település lélekszáma jelentősen megfogyatkozott. A 18. század elején gróf Károlyi Sándor császári segítséggel jutányos áron megvásárolta azt a Csongrád megyei birtokot, amelyhez Csany is tartozott. (Ekkor a falu lakossága 300 fő) Neki köszönhető a dohánytermelés elterjesztése, amely a század végére igen jelentőssé vált, s a 19. század végéig az is maradt. A 19. század elején a Pallaviciniek is birtokot szereztek ezen a területen (Síróhegy, Sík, Dögállás, Dongérhát), s lényegében a második világháború végéig e két család fennhatósága alá tartozott a falu területe. A település a 19. században nagyközséggé fejlődött. 1842-ben épült fel temploma és plébániája. Sajátos településszerkezete a 19. század végén 20. század elején alakult ki, amikor több környező kisebb települést is hozzácsatoltak (Síróhegy, Vidratorok, Fehér-tó stb.) 1902. 01. 01-jén Csany Csanytelekre változtatta a nevét.
Ekkor már a település gazdálkodását az állattenyésztés és a halászat mellett a szántóföldi növénytermesztés, később a szabadföldi hideg, majd fűtött fóliás zöldség illetve virágtermesztés határozta meg. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének csökkenése azonban a település lélekszámának folyamatos mérséklődését vonta maga után. Jelenleg a község lakóinak száma 3000 fő alá csökkent (1941-ben még 5029 fő)

Az iskola története és jelenlegi helyzete:

A források szerint az első iskola - amely nemigen különbözött az akkori parasztházaktól - a Templom tér északnyugati részén volt. A római katolikus egyház építtette, és ő gondoskodott iskolamesterről is. A feljegyzések szerint az első iskolamester 1809-ben kezdte meg működését,
s Nisuray Antalnak hívták.
A népesség növekedésével hamarosan újabb iskolákra lett szükség, igaz ezek jórészt egy (esetleg kettő, három) tanteremmel rendelkeztek: 

1937-ben már 13 tanteremben 680 diák tanult. A második világháború után azonban a lakosság csökkenésnek indult, így az 1960-as évek végére a központi iskola (Baross Gábor utca) kivételével valamennyit bezárták. 1961-ben építették meg a mostani iskola első szárnyát, majd a hetvenes évek végéig újabb bővítéseket hajtottak végre. 
1988-ban végleg bezárták a központi iskolát is, és ettől kezdve a mostani épületben koncentrálódik az általános iskolai oktatás.
1996-ban vettük fel a Szent László Általános Iskola nevet. Fenntartónk a 2006/2007. tanév végéig Csanytelek község önkormányzata volt, 2007-ben azonban a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása, majd 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, s azóta közös erővel próbálunk megoldást találni a közoktatást érő egyre nagyobb kihívásokra. 
Infrastruktúránk - köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek - jónak mondható. (1992. tornaterem és a konyha felépítése; 2001. fűtés, világítás korszerűsítése és részleges nyílászáró csere; 2003. számítógépes tanterem felépítése; 2009. teljes nyílászáró-csere és részleges hőszigetelés; 2012. teljes hőszigetelés és tetőcsere). Ennek ellenére néhány probléma megoldása a további állagromlás megakadályozása (tantermek, tornaterem, vizesblokkok és fűtési rendszer felújítása) és a modern kor kihívásainak való megfelelés miatt (nyelvi és természettudományos labor) indokolt lenne. 
Az épület, amelyben az általános iskola is működik 12 tantermet, 2 csoportszobát, 2 fejlesztő termet, 1 tornatermet, a könyvtárat, a napközis konyhát, valamint a kiszolgáló helyiségeket foglalja magába. Az intézményhez tartozik még egy aszfaltozott kézilabda, egy füves focipálya, egy nagyobb és egy kisebb udvar. 
Az intézménynek a község területén beiskolázási kötelezettsége van, ezért a gyerekek nagyon különböző kulturális, szociális és anyagi környezetből érkeznek, amely erősen behatárolja lehetőségeinket. Sajnos az országosan és járási szinten is tapasztalható negatív demográfiai változások alól iskolánk (1999-ben 215, 2006-ban 189, 2013-ban 173 tanuló) sem tudja kivonni magát. Jelenleg 17,8 pedagógus és 4 technikai dolgozói álláshelyen 8 évfolyammal, évfolyamonként 1-1 osztállyal 170 tanulót látunk el. 
Problémát jelent azonban, hogy az egyre kilátástalanabb gazdasági helyzet a lakosság munkakörülményeinek romlását is magával hozta, aminek következtében az SNI+BTM (41%), a hátrányos (61%) és a halmozottan hátrányos (33%) helyzetű tanulók aránya a járásban nálunk a legnagyobb. Emellett tendencia a jelentős létszámú elvándorlás a szomszédos város iskoláiba, amely egyrészt a munkahely hiánnyal, másrészt azzal is magyarázható, hogy egyre több a szociális és mentális hátránnyal érkező, kiegyensúlyozatlan érzelmű, labilis idegrendszerű, magatartási zavarokkal küzdő gyermek, szeretetre, védettségre vágyakozó, szorongó gyermek, akiket jobb képességű társaik/szüleik nehezen tolerálnak, s inkább elhagyják az iskolát.
A probléma orvoslására célul tűztük ki, hogy a jövőben:

A célok megvalósítása és a fent említett különbségek csökkentése érdekében az elmúlt években számos szakmai, infrastrukturális és esélyegyenlőséget javító pályázaton, továbbképzésen vettünk részt: IPR, Útravaló, TIOP 1.1.1-07/1-2008, TIOP 1.1.1-12/1-2012, TÁMOP 3.1.4, TÁMOP 3.1.12, Megye zöld, JAM program, TÁMOP 3.3.14.A, TÁMOP 3.2.13, TÁMOP 6.1.5-14-2015.)
Ezek eredményeként nemcsak módszertani kultúránkat és a tanórai ismeretátadást (pl. kompetencia alapú oktatás) újítottuk meg, hanem magas színvonalon végezzük az integrált oktatást, megújítottuk a művészeti oktatást (kézművesség, színjátszás, zene, tánc), különféle tanórán kívüli képzési formákat szervezünk (szakkörök, témahetek, kirándulások, előadások, rendhagyó órák, kirándulások), alkalmazzuk az IKT eszközöket, diákjainkat versenyeztetjük, sőt a nyitottság jegyében igyekszünk a település egyik kulturális és sport központjává is válni.
Iskolánk mottója, hogy a tanulókat próbáljuk minél hosszabb ideig az intézményben tartani, s egy olyan befogadó környezetet teremteni, amely a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását és a tehetséges gyerekek fejlesztését, s ezáltal a gyerekek szellemi, testi és lelki fejlődését egyaránt szolgálja.

A csanyteleki iskolák igazgatói: