Csanytelek Község
Települési
Környezetvédelmi
Programja

Csongrádi Kistérség
Hulladékgazdálkodási
terve

Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Program

Települési Esélyegyenlőségi program

Földrajzi elhelyezkedés Nagyobb térképre váltás

Csanytelek a Csongrádi kistérségben, Csongrád megye északnyugati részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál - Budapesttől 154 km-re, Szegedtől 38 km-re, Csongrádhoz 15 km-re helyezkedik el. A községet keletről a Tisza, nyugatról Tömörkény község, északról Felgyő község, délről Baks község határolja. Területe 34,71 km2. A község legnagyobb vonzerejét csodálatos természeti környezete jelenti. Az ide látogató embereket a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Csaj-tó és a tiszai ártér rendkívül gazdag madár- és érdekes növényvilágával, a Tisza folyó pedig szabad strandjával ejti rabul. Forrás: KSH 2011. Történeti áttekintés A földrajzi fekvés volt a legfőbb ok, hogy a történelem előtti kor emberei állandóan lakóhelyül választották Csanytelek területét. A Tisza kifogyhatatlan halbősége mindig biztosította élelmüket. A királyság megalapításától kezdve a koronauradalmakhoz tartozhatott, amelyeknek központja Csongrád vára volt. A vidék lakossága már Szent Gellért működése alatt keresztény lett. A királyi birtokkezelés ispán kezében összpontosult, ennek voltak közvetlen alárendeltjei a hajdani halászok. A falu későbbi birtokosa, a garamszentbenedeki apátság, I. Géza királynak köszönheti alapítását. A Bars megyében fekvő monostor egyik birtoka lett Csanytelek is. A nagy távolság ellenére is tulajdona maradt a szerzetes rendnek a XV. század közepéig, valószínűleg a Mátyás király által foganatosított birtokcsoportosításokig. Az apátság alapító oklevelében szerepel először a falu neve Chonu névalakban. A későbbi oklevelek, amelyeket királyaink minden században újbóli megerősítés céljából kiadtak az új birtokosok részére, mindig más formában említik a falut (Chonu, Chani, Chano, Chantelek). Az alapító oklevél nincs meg eredeti alakjában, hanem II. András király 1217-ben átirat formájában újból kiadatta megerősítő záradékkal. A tatárjárásig jól fejlődött a helység úgy népességben, mint gazdaságilag. A XVIII. század elején már meglévő temploma értékes bizonyíték arra, hogy elég népes hely. A tatárjárás mintha pontot tett volna a falura, a falu élete közel másfél századra elnémult, még 1421-ben is néptelenül álló pusztaság volt. A törökök 1526. szeptember 29-én rabolták ki és égették fel a közeli Pusztaszert. Valószínű, hogy Csany is megsínylette a török garázdálkodást. Egy 1559-es adóösszeírási okirat szerint a falu egy Ali Pir nevű török lovaskatona hűbérbirtoka volt. A község egyik legősibb része -Síróhegy- ebben a korban kapta a nevét. Ugyanis amikor a törökök megálltak pihenni, vérfürdőt rendeztek. Innen ered a "Síróhegy" elnevezés. A Sáry-család 1557-ben Tamás és Albert testvérek hűtlensége miatt elvesztette Csanyt és Sáp falut, de az 1561. évi adójegyzékben mégis az ő nevükön szerepel. A török pusztítások Gyula ostroma alkalmával elérték a falut, amely ezután éveken át pusztán állott. 1602 után Lugassy János lippai kapitány Csanyra telepítette embereit. Lugassy egyetlen örököse, Borbála leánya, 1615-ben Bercsényi Imre neje lett, így Csanyt szintén maguknak vallhatták. A Szendrődön tartott 1649. évi részleges gyűlésen rácoktól lakott falunak van feljegyezve. Csany neve 1701-ben a Bercsényi Miklóstól elkobzott javak között tűnt fel, mint puszta. 1702-ben II. Károly király Csongrád faluval együtt gróf Schlick Lipótnak adományozta. 1804-ben építettek fel egy vályog templomot, a mai elődjét. A ma is álló templom 1842-ben épült a plébániával együtt. Az 1848-as forradalom szele Csanyt is elérte. A szabadságharcot követően a község népessége jelentős növekedésnek indult. Ez részben annak is köszönhető, hogy a környező kisebb településeket idecsatolták (Síróhegy, Vidratorok, Fehértó) melyek közül Síróhegy már a község részévé vált, valamint 1937-re az addig Sövényházához tartozó Dilitor, Dögállás, Oláhállás, Sík és Síróhegy nevű külterületi lakott helyek is. Közlekedési infrastruktúra Csanytelek közlekedési helyzete ellentmondásos, megközelítése alsóbbrendű utakon lehetséges. Közlekedés-földrajzi adottságai jók, a legközelebbi transzeurópai folyosóhoz az M5-ös autópályához való csatlakozás lehetősége adott (a kisteleki csomópont 20 km), a fővárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi romániai és szerbiai határátkelők elérhetősége megfelelő, ugyanakkor a legközelebbi vasútállomás 15 km (Csongrád). A folyami hajózásba való bekapcsolódás lehetősége adott, noha a Tisza nem nemzetközi vízi út. A közlekedési infrastruktúra, a létesítmények jelentős részének kiépítettsége, szerkezete, illetve műszaki állapota - túlnyomó többségben - nem megfelelő, s ez korlátozza az adottságok kihasználását. A Csanyteleket érintő, Csongrádi kistérség közúti ellátottsága mind a főközlekedési, mind a térszerkezeti mellékutak szempontjából kedvezőtlen. A kistérségben sem autópálya, sem autóút, sem I. rendű főútvonal nincs. A fő közlekedési tengely az É-D irányú, 4519. számú Csongrád-Felgyő-Csanytelek-Szeged mellékút, amelynek jelentősége a kistérségen belüli kapcsolat, illetve a megyeszékhely elérhetősége tekintetében kiemelkedő. A települést három irányból is meg lehet közelíteni, távolsági és helyközi autóbuszjárattal 36 település érhető el átszállás nélkül. Vasútállomással nem rendelkezik a település, helyi tömegközlekedés szintén nincs. A közutak műszaki állapota balesetveszélyes, a nyomvályús utak aránya a kistérségben az országosnál rosszabb, elsősorban az elégtelen teherbírású utak nagy aránya miatt. További hiányosságot jelent - elsősorban az autóbusszal jár mellékútvonalakon - az elégtelen burkolatszélesség, és a felületi hibák. A települési önkormányzati úthálózat kiépítettsége igen alacsony (70%), a megyében a legalacsonyabbak között van, pedig csapadékos időjárás esetén a burkolatlan utak gyakran járhatatlanok. Megjegyzendő, hogy Csanytelek lakott területének nagy része külterülethez tartozik, így a valós a lakott terület úthálózatának kiépítettsége ennél is alacsonyabb. A lakosság 30%-a burkolatlan utak mellett él. A külterületi földúthálózat kezelési, fenntartási, karbantartási feladatait - források nélkül - az önkormányzat látja el. Ez csapadékos időjárás esetén, szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Így a külterületi lakosság és a mezőgazdasági termelés részére nem használhatóak egész évben a földutak. A település demográfiai helyzete 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén   Fő Változás 2007 2949   2008 2909 99% 2009 2856 98% 2010 2871 101% 2011 2821 98% 2012 2751 98% Forrás: TeIR, Önkormányzat 2. számú táblázat - Állandó népesség   fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 1516 1372 2888 52% 48% 0-2 évesek     61     0-14 éves 207 227 434 48% 52% 15-17 éves 54 45 99 55% 45% 18-59 éves 690 834 1524 45% 55% 60-64 éves 86 78 164 52% 48% 65 év feletti 364 188 552 66% 34% Forrás: Önkormányzat               3. számú táblázat - Öregedési index   65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2007 645 479 134,7% 2008 596 470 126,8% 2009 591 462 127,9% 2010 563 470 119,8% 2011 550 453 121,4% 2012 552 434 127,2% Forrás: Önkormányzat   4. számú táblázat - Belföldi vándorlások   állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 87 84 3 2009 50 88 -38 2010 105 66 39 2011 65 83 -18 2012 *  * * Forrás: TeIR *nincs adat   5. számú táblázat - Természetes szaporodás   élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 20 45 -25 2009 31 45 -14 2010 21 49 -28 2011 15 48 -33 2012 21 39 -18 Forrás: TeIR   A település lakónépessége csökkenő tendenciát mutat, ahogyan az ország, a megye és a kistérség lakossága is csökken. A számadatok tükrében megállapítható, hogy a nők aránya a férfi állandó népességhez viszonyítva átlagosan 5%-kal magasabb. A népességalakulás tényezői közül a születések száma rendre elmarad a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárul a lassú népességvesztéshez. A születések számának hosszan tartó csökkenése, a gyermekkorúak arányának csökkenéséhez, az időskorúak arányának növekedéséhez, azaz a népesség elöregedéséhez vezet. Ezt a jelenséget az öregedési index teszi szemléletessé, ami azt mutatja, hogy száz fő 14 év alatti gyermekkorúra mennyi 65 éven felüli jut. Ez a mutató 2010. évben volt a legalacsonyabb. Az elöregedés a munkaképes korú lakosság arányának fokozatos csökkenését, az eltartottak arányának növekedését eredményezi. Mindent összevetve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan csökken, ezen túlmenően pedig viszonylag kedvezőtlenül alakul a lakosság kormegoszlása is. A népességfogyás legfontosabb okaként elemzésünk eredmnyeként a természetes fogyás folyamatát nevezhetjük meg. Gazdasági jellemzők A település gazdasági helyzetét főként versenyképessége szempontjából vizsgáljuk. A versenyképesebb gazdaság növeli a foglalkoztatást, a jövedelmeket, az életszínvonalat, így közvetlenül befolyásolja az itt élők életminőségét. A Csongrádi kistérség nem tartozik a megye versenyképesebb gazdasággal rendelkező kistérségei közé. Csanyteleknek egy ilyen versenyképességi jellemzőkkel bíró környezetben kell versenyképesebbé válnia, ahol a települések adottságai között sem a legelőnyösebbek az adottságai. De bármilyenek is legyenek adottságaink, ezzel kell gazdálkodni, s mindent meg kell tenni a település fejlődése érdekében, hiszen Enyedi György akadémikust idézve "a siker fenntartásáért nap min nap meg kell küzdeni - csak a hanyatlás megy magától".   Vállalkozói aktivitás Egy térség gazdasági életében, a versenyképesség alakulásában legfontosabb szerepe a vállalkozásoknak van, az elsődleges tényezője, hogy a jövedelmek a vállalkozásokban keletkeznek, azaz a gazdaság eredményessége, a foglalkoztatás és a jövedelmek alakulása döntően tőlük függ. A térség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években alakult át. A régi nagyvállalatokat privatizálták, többségük külföldi tulajdonba került, vagy kisebb gazdasági társaságokká alakult. A településre főleg a kisvállalkozások, a kistermelők, a kistérségre a kis- és középvállalkozások jellemzőek. Ezek egy-két kivételtől eltekintve - nem tudnak kapcsolódni a világ érték-lánc rendszeréhez, sem beszállítóként, sem partnerként. A versenyképesség egyik jellemzője a vállalkozási aktivitás. Csanytelek vállalkozó aktivitása elmarad a megyei átlagtól. A településen működő vállalkozások többsége mezőgazdasági kényszervállalkozó, hiszen nincs más lehetősége. Forrás: KSH 2011. Csanytelek történetét teljes terjedelmében és részleteibenForgó István: Csanytelek története a kezdetektől című könyve tartalmazza, mely az alábbi linken érhető el: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Csanytelek/

Híreink

Naptár - 2014.